Győri Atlétikai Club Győr város EYOF 2017 Magyar Antidopping csoport

Klubhírek | Torna

Színes, érdekes sorozatot indítunk heti lapszámunkban. Havi rendszerességgel ugyanis bemutatjuk Önöknek a Győri Atlétikai Klub egyes szakosztályait. Első alkalommal a tornászok edzőtermébe lestünk be.

Felpezsdülő győri tornaélet

A Győri Atlétikai Club hét szakosztályt tömörít magába, köztük a tornát is, amely korábban több olimpiabajnokot adott Magyarországnak, illetve Győrnek. Jelenleg Mészáros Sándor szakosztályvezető, illetve Szűcs Róbert vezetőedző irányítja a győri tornát. Munkájukat természetesen még más edzők, illetve testnevelő tanárok segítik. A győri torna 2014. január elsejével csatlakozott az újjá alakult GYAC-hoz, amelynek már teljes értékű tagjává vált.

A csatlakozásra azért volt szükség, mert a torna is az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál egyik sportága, és a város vezetése így kívánja az ott induló sportágakat egy egyesületi formán keresztül támogatni és kiemelt juttatásokban részesíteni, nem mellékesen felkészíteni 2017-re – mondja Mészáros Sándor. „Ez a csatlakozás mindenképpen pozitív számunkra. Kifejezetten örültünk annak, hogy Győr elnyerte a rendezést, hiszen ez sporttörténeti siker nemcsak a városnak, hanem egész Magyarországnak.”

A győri rendezésű EYOF-nak köszönhetően, a tornászok is egy fantasztikus új tornacsarnokkal gazdagodnak, ám amíg meg nem épül, addig a Bercsényi-iskola tornatermében, illetve Kismegyeren gyakorolhatnak.

A gyakorlatban még nem változott semmi, mondja Szűcs Róbert, hiszen még mindig a Bercsényi-iskola tornatermében edzünk. „Úgy terveztük, hogy októbertől, mint a lányok, már mi is a kismegyeri teremben edzünk, de eddig még ez nem jött össze. A GYAC hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy népszerűsítsék a sportágakat, köztük természetesen a tornát is. Ez mindenképpen nagyon pozitív változás volt az idei évben.”

Valóban 1986 óta ezen a helyszínen, itt tudnak edzeni a fiatalok – teszi hosszá Mészáros Sándor. „Ezek a falak mesélni tudnának, sőt a szerek is, némelyikbe sok olimpikonunknak a DNS-e már benne van. Utánpótlás-nevelésre azonban itt csak férfi vonalon van lehetőség, és az is csak korlátozott mértékben. A hat férfiszerből a versenytalaj és az ugrásszer 1986 óta ugyanis hiányzik. Ezt a fiataljaink úgy szokták gyakorolni, hogy időnként elutaznak Tatára, az olimpiai központi edzőtáborba. Szerencsénkre a torna is bekerült a tizenhat kiemelt sportág közé, így új szereket is kaptunk a Magyar Torna Szövetségtől.”

A Győri Atlétikai Club torna szakosztályába tizenhét versenyző igazolt át. Azok a tornászok, akik országos bajnokságokon, illetve szövetségi versenyeken már korábban is indultak. 2015-től azonban minden kis tornászpalántát szeretnének a GYAC-ban látni.

Nem ülünk ölbe tett kézzel – mondja a szakosztályvezető. „Nagy szerencse, hogy 2017-re fel fog épülni, sőt már 2016-ra egy multifunkcionális sportkomplexum, ahol a torna is kapni fog egy új otthont. Ez bennünket arra serkentett, hogy azonnal megoldást keressünk, hogy oda ne csak néhány fős versenyzői kerettel tudjunk majd átmenni, hanem addig is tudjunk felmutatni valamit a városnak, illetve a magyar tornának. Szeretnénk az új helyünkre körülbelül 50–50 fő férfi, illetve női versenyzővel átkerülni. A városvezetés célja újraindítani Győrben a női tornát. Ezt sikerült most elindítanunk, az alapjait lerakni, de még nagyon sok munka van. Legalább 8-10 év kell ahhoz, hogy itt kimondottan utánpótlás korú, első osztályú versenytornászai legyenek Győrben, a női szakágban.”

A nagy tervekben természetesen a már működő férfi szakág is nagy hangsúlyt kap. Az ifjú tehetségek pedig nem lazsálnak, keményen készülnek az összes versenyükre, ahonnét folyamatosan hozzák haza az érmeket, kupákat.

Délutánonként három órát edzünk – mondja Szűcs Róbert. „Decembertől az ifjúsági válogatott sportolókkal megduplázódik ez a mennyiség, hiszen délelőtt és délután is edzeni fogunk. Ezt majd az iskolákkal is össze kell egyeztetni, ami nem egyszerű, hogy a tanulást se hanyagolják el. Ezenkívül az ifjúsági válogatottak számára havonta van egy hét edzőtábor. Belelestem a jövő évi felkészülési tervbe is – jövőre is lesz EYOF –, májustól gyakorlatilag csak edzőtábor van, azok számára, akik reálisan ki tudnak kerülni. A serdülőkorú tornászok számára kevesebb az edzőtábor, nekik hosszú hétvégéket találtak ki, amit a tatai edzőtáborban töltenek. A gyerek haladó csoport ötször három órát edz egy héten. A kezdők csak háromszor edzenek egy héten.”

A torna talán az egyik legkeményebb sportág. A fiatalok az edzések 80%-át gyakorlatilag a kezükön töltik – árulta el a vezetőedző. Ebből kifolyólag rengeteget fáj a bőrük, így meg kell tanulniuk elviselni a fájdalmat is.

„Túl kell élnünk, mi úgy hívjuk a tornában, a kritikus időszakot, a serdülőkort, illetve a pubertás lezajlását. Ilyenkor szokott eldőlni, hogy valakiből lehet jó tornász vagy nem. Ekkor fejeződik be a testalkat végleges kialakulása. Könnyedén előfordulhat, hogy egy gyermek például vékony volt, aztán felmegy rá olyan helyekre is izom, ahova a tornához nem kellene. Igazából még nem látom, hogy a jelenlegi tornászaimból mi lesz. A legidősebb tornászaink – Szabó Nándort leszámítva, aki már felnőtt, így nála nincs ilyen gond – két 16 éves fiú. A kisebbek még a serdülőkor előtt vannak. Nagyon ügyesek, tehetségesek, és én remélem, hogy felnőtt korra is jó tornászokat tudunk belőlük nevelni.”

 

forrás: http://gyorplusz.hu/cikk/felpezsdulo_gyori_tornaelet.html

Partnerek

A Győri Atlétikai Club kiemelt partnerei és főbb támogatói.